Life With Justin

Sziasztok. Megint itt vagyunk. Előre is szeretném mondani, ha elkezdődik a suli, akkor csak hétvégén lesznek új részek, mert ugye itt van a félévi hajtás és a sok tanulás Adrinak meg nekem is. Ez a rész sokkal rövidebb lett, de a következő hosszú lesz megígérjük.  Na nem húzzuk tovább az időt itt van egy izgalmas rész.
Xxx. Adri and Nóri.

Pisti szemszöge:

Nem tudom, hogy mi lett Nórival és velem, de nagyon megváltozott velem szemben. Muszáj lesz majd beszélnem vele, de először majd Dettivel kell kezdenem valamit. Nagyon akaratos mostanában, nem tudom, hogy mi lelte. Régebben mindig máshogy öltözködött, más volt a beszéd stílusa és már hozzám is máshogy viszonyul. De most mindezeket a problémákat félretettem és beléptem Adri szobájába. Azonban mielőtt még beléptem volna, visszanéztem. Láttam, hogy Nóri leül egyedül a lépcsőre. Sok minden futott át az agyamon, hogy mi lehet a baja, de most ezzel sem foglalkoztam.
-MOST A HÚGOM A LEGFONTOSABB.-Mondtam magamban.
Beléptem a szobába és láttam, hogy Justin Adri hasán ül. Hát lehet, hogy rosszkor jöttem volna?
-Khm..Öhm..Rosszkor jöttem volna?-kérdeztem. Justin gyorsan lemászott Adriról és törökülésben leült velem szembe. Adri is felült és ő is leült velem szembe.
-Na, hogy vagy?-kérdeztem.
-Mondtam már, hogy remekül vagyok és nem kell rám vigyázni!Kösz! Ki lehet fáradni! Még valami?-kérdezte nagyon, de nagyon ingerülten. Remek ideges.
-Akkor én megyek is. Sziasztok..Öhm..További jó szórakozást..-mondtam nem kicsit érezve magam kínosan. Nem is szóltak semmit csak Justin köszönt. Szóval megbántottam Adrit.. Remek. Mikor kimentem láttam, hogy Nóri áll fel a lépcsőről, megindultam felé, mert beszélni akartam vele erről az egész veszekedős dologról.

Nóri szemszöge:

Sírtam, sírtam és sírtam. Nem tudom, hogy mennyi idő telhetett el, de nagyon fájt belül valami. Eltört bennem valami. Nem kicsit rossz érzés elveszíteni azt, aki a legfontosabb neked az életben. Úgy döntöttem, hogy a szobámban folytatom a lelkizést mikor beleütköztem Pistibe. Remek. Kisírt szemekkel látott + lefolyt szemfestékkel. Mondjuk a szemfesték annyira nem érdekelt, de a kisírt szem annál inkább.
-Bocsánat!-mondtam lehajtott fejjel.
-Semmi gond..-mondta halkan.-Vagyis, de. Mi a bajod velem már napok óta?-kérdezte szomorúan.
-Nekem semmi.-áhh pocsékul tudok neki hazudni, és ezt ő is szóvá tette.
-Már mondtam, hogy nem áll neked jól a hazugság. Főleg nem velem szembe.
-Rendben. -mondtam kicsit hangosabban a kelleténél.-Amúgy neked nem Dettivel kellene lenned? Ha jól tudom vad csókcsatát játszottatok. Akkor folytassátok.-mondtam megtörve és röhögve.
-Most Detti érdekel a legkevésbé. Mindegy.-mondta. Láttam, hogy felveszi a kabátját.
-Hová mész?
-Ki kell szellőztetnem a fejem.-mondta.
-ÖÖ. Úgy tudtam mikor az ember elmegy kiszellőztetni a fejét, akkor egyedül megy el.
-De most gyere te is.
-Rendben.-mondtam és felvettem a kabátom.

A közeli parkba mentünk. Leültünk egy padra, és hallgattuk a külső zajokat.